A történet, amit blogomban feltárok, nem más mint az élet, mely mindannyiunkat áthat! Ez egy rapszodikus út a két világ között, mely a fekete és a fehér kontrasztjában válik igazzá azok számára, akik felismerik annak eredetét, az abszolút szürkét.
/...csak magamat ismétlem.../
"- Van még valami: ahogy a terek sorra ürülnek ki, gyorsan meg kell töltenünk őket valami mással, ha csak átmenetileg is, nehogy elfogjon minket az üresség érzése.
- Hogyan?
- Más történetekkel, tapasztalatokkal, amiket azelőtt nem mertünk, vagy nem akartunk megszerezni. Ettől változunk. Ettől nő a szeretet. És ha a szeretet nő, mi is növekszünk vele együtt."
/Paulo Coelho - A Zahir/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése