"És hányan mondogatnak valami még rosszabbat: >>boldog vagyok, mert föláldozom az életem azokért, akiket szeretek<<." "Maga szerint a szeretteink azt kívánják, hogy szenvedjünk miattuk? Maga szerint a szeretet a szenvedés forrása?"
...
"...ahogy a terek sorra ürülnek ki, gyorsan meg kell töltenünk valami mással, ha csak átmenetileg is, nehogy elfogjon minket az üresség érzése."
A mű (Zahír), alapgondolata, a visszatérés... Coelho utalást tesz Odüsszeusz történetére, akit minden idők legnagyobb visszatérőjének tekinthetünk.
"Ha majd elindulsz Ithaka felé, válaszd hozzá a leghosszabb utat, mely csupa kaland és felfedezés. ...a szerzett tudásból máris megtudhattad, mit jelent Ithaka."
Az író egy másik művében (Az alkimista), megfogalmaz egy párhuzamos gondolatmenetet:
"-Hogyha az, amit találtál, tiszta anyagból való, akkor nem fog megromlani. Te pedig egyszer visszajöhetsz majd. Ha ez csak egy fény felvillanása volt, mint amikor egy csillag felrobban, akkor, ha visszatérsz, nem találsz semmit. De láttál egy felvillanó fényt. És ez már megérte."
Kundera ezt írja, (Nemtudás című művében,) szintén Odüsszeusszal kapcsolatban:
"...mert visszatérni annyi, mint megbékülni az élet végességével."
Ajánlom szeretettel a fent említett műveket, melyek kétségtelenül örökérvényű gondolatokat fogalmaznak meg!
5 megjegyzés:
"De ne felejtsd el,hogy a szíved ott van, ahol a kincsed.És hogy meg kell találnod a kincsedet, hogy minden, amit az utadon fölfedeztél, értelmet kaphasson.
*
Hallgass a szívedre.Az mindent tud, mivel a Világlélekből jött, s egyszer majd oda fog visszatérni.
...
-Miért kell a szívünkre hallgatnunk?-kérdezte a fiú...
-Azért, mert ahol a szíved lesz, ott lesz a kincsed is.
....
-Csalárd a szívem -mondta a fiú...Nem akarja hogy továbbmenjek.
-Ez rendben van -válaszolta az alkimista. -Azt mutatja, hoyg él a szíved.Félni attól, hogy mindent , amit elértünk, egy puszta álomért elcserélünk, teljesen természetes.
-Akkor miért kell hallgatnom a szívemre?
-Mert sosem fog sikerülni elhallgattatnod. És ha úgy tennél is, mintha nem figyelnél rá, a mellkasod alatt akkor is minduntalan ismételgetni fogja, amit az életről és a világról gondol.
-És ha megcsalna?
-Amikor megcsalják az embert, az váratlan seb.Ha jól fogod ismerni a szívedet, ez sosem fordul elő.Mert ismerni fogod az álmait, vágyait, és tudni fogod, mihez kezdj velük.A szíved elől sosem menekülsz el.Ezért jobb hallgatni rá, hogy sose kapjál váratlan sebet.
....
Mi, emberi szívek meghalunk a félelemtől, ha csak rágondolunk a szeretett lényre, aki örökre elmegy, vagy arra a pillanatra, amikor meghiúsul a várakozás, vagy arra a kincsre, amely - ahelyett hogy előkerülne - mindörökre a homok rejtekében marad. Mert ha ez történik, végül nagyon szenvedünk.
-A szívem fél a szenvedéstől - mondta a fiú..
-Mondd meg neki, hogy a szenvedéstől való félelem rosszabb, mint a szenvedés maga. És hogy egyetlen szív sem szenvedett, ha álmait kereste, mert a keresés minden pillanata az Istennel és az Örökkévalósággal való találkozás pillanata.
....
Ezen a földön mindenkinek megvan a maga kincse, ami vár rá - mondta neki a szíve. - Mi azonban ritkán szólunk ezekről a kincsekről, mert az emberek nem vágynak rá, hogy megtalálják őket.
...
De sajnos kevés ember megy azon az úton, amely számára ki lett jelölve, amely a Személyes Történet és Boldogság útja.A többiek számára a világ rémisztőnek tűnik, és ezért valóban rémisztő lesz. A szív azután egyre halkabban szól, de sosem némul el teljesen.És jobb is, ha ilyenkor már nem hallják meg a szavunkat: nem akarjuk, hogy az emberek szenvedjenek azért, mert nem követték a szívüket.
-De akkor a szív miért nem mondja meg az embereknek, hogy menjenek tovább az álmuk szerint?
-Mert ilyenkor a szív szenved leginkább. És a szív nem szereti a szenvedést."
...
"Tudtam, hogy ez a lány soha nem lesz boldog, de az élete szomorúan szép lesz!" /Hrabal/
"Az emberi idő nem körben forog, hanem egyenes vonalban fut előre. Ez az oka, hogy az ember nem lehet boldog, mert a boldogság az ismétlődés utáni vágy."
"Mindenki szorítja a félelmét... de a könnyebb út csak a hazug virágoké..." Miért választanád azt?
Ha valamit el akarsz érni, először is légy tisztában azzal, mit is akarsz pontosan! Ha képes vagy szeretni önmagad, a dolgok a helyükre kerülnek. Aztán nyúlj más boldog(talan)ságához... Ezt is Zahír hirdeti.
FF (az eredeti)
"Igen, volt, hogy néztem őt, de nem láttam. Volt már, hogy a külsőségek elvakítottak és így a belső szépség rejtve maradt.- Elveszett és csak súlyának koppanása hallatszik most, mikor a hatalom már az Ámítás Birodalmának a kezében van. Bizony, furcsa egy világ ez. A Birodalom nagyon erős, a falak lebonthatatlanok.
De néha kinyílik egy-egy átjáró, s ekkor csaknem boldognak hihetjük magunkat. Megéljük e percek apró csodáit, amelyek, mint kicsi homokszemek, kifolynak újjaink közül és végül, mindig csak a SEMMI marad."
Megjegyzés küldése