Kedves ÉN!

Megköszönöm aggodalmad, de mára szükségtelenné vált!

Nagyon jól érzem magam! Pontosan ERRE az impulzusra volt szükségem!
SZÉL, TENGER, NAPSÜTÉS!!! Bár még mindig nem látom át a dolgok racionális miértjeit, magamban mindent tisztáztam és elindultam egy csendesebb úton. (jobb így.)

Megkötöttem a békét Önmagammal! Lelket próbáló vihar volt számomra a TÉL. Hiszem, hogy a SZÉL mindig valaminek az előhírnöke! Bizonyára most is...!

Üdvözlettel:

szami

1 megjegyzés:

piros írta...

Valóban megtörténik néha az életben. Amikor végtelen a tér és idő. Amikor eléggé nyitottá válsz. Levetsz valami régit. A szél felszabadító erővel fúj. Nagyokat lélegzel. LéleKzel. Hiszed, hogy most közelebb vagy önmagadhoz. Hiszel újra, hogy van szabadság. Jobbá válsz. Könnyebbé. Valóban megtörténik. Néha.