Ha valaki boldog, akkor nincs túl hamar, mert a boldogság nem köthető össze az idő fogalmával. Ilyenkor az ember teljességbe helyeződik. Úgy ragyogunk és kerülünk ekkor egységbe boldogságunk tárgyával, hogy még annak eredeti funkciója is elvész, sőt a minden semmisége üres filozofikus frázisból (csupa nagybetűvel írt) életté válik. Amennyiben ez megtörténik, már teljesen értelmetlenné és lényegtelenné válik a biztonság, valamint a hasonló fogalmak.
(Ebből a mondatból süt a félelem. Tisztelet a tulajdonosának azért, hogy tudott a teljesség pillanatai nélkül élni, és szánalom, amiért bolond mód kimaradt belőlük.)
2 megjegyzés:
Ha valaki boldog, akkor nincs túl hamar, mert a boldogság nem köthető össze az idő fogalmával. Ilyenkor az ember teljességbe helyeződik. Úgy ragyogunk és kerülünk ekkor egységbe boldogságunk tárgyával, hogy még annak eredeti funkciója is elvész, sőt a minden semmisége üres filozofikus frázisból (csupa nagybetűvel írt) életté válik. Amennyiben ez megtörténik, már teljesen értelmetlenné és lényegtelenné válik a biztonság, valamint a hasonló fogalmak.
(Ebből a mondatból süt a félelem. Tisztelet a tulajdonosának azért, hogy tudott a teljesség pillanatai nélkül élni, és szánalom, amiért bolond mód kimaradt belőlük.)
köszönöm a leoltást! :)
...szükségtelen volt! ...el kéne olvasnod még egyszer a blogban lévő mondatot, (ami egyébként indián közmondás...)
Mennyire tartod reálisnak a minket körülvevő világot, vagy ÉLETET?
Megjegyzés küldése